European Union Disaster Resilience Goals: Acting together to deal with future emergencies
COM/2023/61 final

he European Union in a changing risk landscape: preparing for the unknown

The EU is confronted by multiple, simultaneous challenges and threats, some of which would have been considered unthinkable until very recently. It needs to anticipate these challenges and be better prepared. Russia’s war of aggression against Ukraine has rocked the continent and shows our responsibility to strengthen civilian emergency preparedness for multiple threats, both man-made and natural, in the increasingly unsettled global security context. Nuclear risk, disruption of energy, transport and food supplies, interruption of medical treatment, destruction of health infrastructure and mass population movements within Europe highlight the importance of maintaining the essential services that underpin our society.

While a war is raging on our Eastern border, the EU continues to deal with the consequences of the COVID-19 pandemic. Pandemics featured among the top identified risks in the national risk assessments of several European countries prior to the emergence of COVID-19. Yet, risk identification had not translated into specific emergency planning and disaster prevention efforts that could have better protected our citizens. Based on this lesson learned, the Union strengthened its health security framework, notably through the EU Health Union.

While we are dealing with these crises, the heavy impact of climate change is increasingly apparent in our daily lives and further exacerbates Europe’s vulnerability to crises 1 . Temperatures in Europe have increased by more than twice the global average over the past 30 years – the highest of any continent in the world 2 . This warming trend has serious consequences. In 2022, drought affected nearly two thirds of the EU territory 3 , which reduced river flows, water reservoirs and ground water, impacting health, energy, water supplies, transport and agricultural production. Heatwaves pose a serious risk to life and human health. Repeated prolonged periods of drought are increasing the geographical scope, frequency and intensity of wildfires across the entire EU. The 2022 fire season was the second worst in the EU and recorded a 250% increase over the average burnt area in the past 15 years 4 . The devastating floods that hit several European countries in July 2021 are an equally stark reminder that extreme weather events claim lives, damage homes and cause significant economic losses. Environmental degradation caused by pollution, deforestation, and other human activities increases ecosystems’ vulnerability and amplifies the impacts of climate change. Over half of the EU Member States consider earthquakes to be a main risk. Extreme weather aggravates the seismic vulnerability of Europe’s ageing infrastructure, including transport infrastructure, hospitals, fire stations, and energy production and distribution facilities. 

In the aftermath of a disaster, civil protection 5  is the lifeline for affected populations. Through the Union Civil Protection Mechanism (‘Union Mechanism’) 6  the EU has been stepping up its emergency readiness at all levels. When a crisis overwhelms the capacity of a single country, the Union Mechanism provides the operational backbone for Europe’s collective response both within the Union (including the EU outermost regions), and outside the Union. Between 2020 and 2022, the Union Mechanism was activated over 320 7 times, including more than 100 times by the Member States. This is five times more than the average of the previous 10 years. 

In the context of Russia’s war of aggression against Ukraine, the Union Mechanism has provided life-saving assistance with the largest and most complex EU civil protection operation since its establishment. It has delivered over 80,000 tonnes of in-kind assistance to Ukraine and its neighbouring countries, worth some EUR 500 million.

Delivery of rescEU power generators to Ukraine

© Departamentul pentru Situaţii de Urgenţă, 2022

At the early stage of the COVID-19 pandemic, the Union Mechanism established the first strategic rescEU 8  stockpile of medical countermeasures which contributed to saving thousands of lives across Europe. It facilitated the repatriation of over 100,000 EU citizens stranded abroad during the pandemic and the distribution of 40 million vaccine doses to 49 countries worldwide in line with the EU Vaccine strategy.

The Union Mechanism channelled collective European solidarity that enabled a strong response to massive wildfires during the summer of 2022: airplanes and helicopters were mobilised for 38 EU firefighting operations, in addition to nearly 400 firefighters and 100 vehicles deployed under the EU flag to save lives and prevent European forests from burning.

For over two decades the Union Mechanism has also supported and complemented Member States’ efforts for disaster prevention and preparedness. In the face of the evolving risk landscape, such efforts have to be reinforced. Effective prevention and preparedness need to be based on forward-looking scenarios that reach beyond the civil protection system, across different socio-economic sectors and include our cultural heritage. The complexity and interdependency of risks the EU faces shows the importance of identifying vulnerabilities in critical sectors, anticipating hazards and threats and reinforcing collective action to better prevent and prepare for disasters.

II.Five disaster resilience goals to strengthen the EU overall resilience

The convergence of multiple, simultaneous risks that ripple across national borders calls for a change of mindset at all levels. National disaster risk identification and planning quickly reaches its limits when threats, vulnerabilities and interdependencies are cross-border and Europe-wide. While acknowledging sector-specific measures, prevention and preparedness need to adapt accordingly and become multisector, multi-layered and pan-European.

Therefore, as required by the legal framework establishing the Union Mechanism 9 , the EU and the Member States have collectively identified five disaster resilience goals which address the areas where the need to strengthen Europe’s resilience to disasters and crises is the greatest. Such goals are a common baseline to support prevention and preparedness actions for disasters capable of causing multi-country transboundary effects. They are set out in a Commission recommendation 10  accompanying this Communication. Each with specific objectives, the goals set a common agenda to strengthen the EU’s collective capacity to withstand the impacts of future disasters, and to protect citizens, livelihoods and the environment.

The five goals are as follows:

1.Anticipate – Improving risk assessment, anticipation and disaster risk management planning;

2.Prepare – Increasing risk awareness and preparedness of the population;

3.Alert – Enhancing early warning;

4.Respond – Enhancing the Union Civil Protection Mechanism response capacity;

5.Secure – Ensuring a robust civil protection system.

Az Európai Unió változó kockázati környezetben: felkészülés az ismeretlenre

Az EU-nak számos egyidejű kihívással és fenyegetéssel kell szembenéznie, amelyek közül néhány egészen a közelmúltig elképzelhetetlennek tűnt volna. Ezeket a kihívásokat előre kell jeleznie és azokra az eddiginél jobban fel kell készülnie. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja megrázta a kontinenst, és megmutatja felelősségünket abban, hogy meg kell erősíteni a polgári veszélyhelyzetekre való felkészültséget a többszörös, mind ember okozta, mind a természeti fenyegetésekkel szemben az egyre kevésbé nyugodt globális biztonsági viszonyok között. A nukleáris kockázatok megjelenése, az energiaellátás, a közlekedés és az élelmiszer-ellátás zavarai, az orvosi ellátás megszakadása, az egészségügyi infrastruktúrák megsemmisülése, valamint az Európán belüli tömeges migrációs mozgások rávilágítanak a társadalmunk alapját képező alapvető szolgáltatások fenntartásának fontosságára. Miközben a keleti határainkon háború folyik, az EU továbbra is foglalkozik a Covid19világjárvány következményeivel. A Covid19 megjelenése előtt több európai ország nemzeti kockázatértékelésében a világjárványok a legfontosabb azonosított kockázatok között szerepeltek. A kockázatok azonosítása azonban nem eredményezett olyan konkrét veszélyhelyzeti tervezést és katasztrófamegelőzési erőfeszítéseket, amelyek jobban védhették volna polgárainkat. E tanulság alapján az EU megerősítette az uniós közegészség-védelmi keretet, mindenekelőtt az európai egészségügyi unió révén. Miközben ezek a válságok számos feledatot rónak ránk, az éghajlatváltozás súlyos hatása egyre nyilvánvalóbb mindennapi életünkben, és tovább súlyosbítja Európa válságokkal szembeni kiszolgáltatottságát1. Európában a hőmérséklet az elmúlt 30 évben a globális átlag több mint kétszeresével nőtt, így a világ összes kontinense közül itt a legnagyobb a növekedés2. Ez a felmelegedési tendencia súlyos következményekkel jár. 2022-ben az aszály az EU területének közel kétharmadát érintette3, csökkentette a folyók vízmennyiségét, a víztározókban lévő víz és a felszín alatti vizek mennyiségét, és hatással volt az egészségügyre, az energiaügyre, a vízellátásra, a közlekedésre és a mezőgazdasági termelésre. A hőhullámok komoly veszélyt jelentenek az életre és az emberek egészségére nézve. Az ismétlődő, elhúzódó aszályos időszakok Unió-szerte egyre növelik a kontrollálatlan vegetációtüzek földrajzi kiterjedését, gyakoriságát és intenzitását. A 2022. évi tűzszezon volt a második legrosszabb tűzszezon az EU-ban, és az elmúlt 15 évben az átlagosan felégett terület nagysága 250 %-kal nőtt4. A 2021 júliusában több európai országot sújtó pusztító árvizek ugyanilyen határozottan emlékeztetnek arra, hogy a szélsőséges időjárási események életeket követelnek, kárt okoznak az otthonokban, és jelentős gazdasági veszteségeket eredményeznek. A szennyezés, az erdőirtás és más emberi tevékenységek által okozott környezetkárosodás fokozza az ökoszisztémák sebezhetőségét és az éghajlatváltozás hatásait. A tagállamok több mint fele szerint a földrengések jelentős kockázatot jelentenek. A szélsőséges időjárás súlyosbítja Európa elöregedő infrastruktúrájának szeizmikus sebezhetőségét, beleértve a közlekedési infrastruktúrát, a kórházakat, a tűzoltó állomásokat, valamint az energiatermelési és -elosztó létesítményeket.

A katasztrófákat követően a polgári védelem5 az érintett lakosság mentőöve. Az uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: uniós mechanizmus)6 révén az EU minden szinten fokozza veszélyhelyzeti felkészültségét. Amikor egy válság meghaladja egyetlen ország képességeit, az uniós mechanizmus biztosítja Európa kollektív válaszlépéseinek operatív gerincét mind az Unión belül (beleértve az EU legkülső régióit is), mind az Unión kívül. 2020 és 2022 között az uniós mechanizmust több mint 320 alkalommal aktiválták7, ebből több mint 100 alkalommal a tagállamok. Ez az előző 10 év átlagának ötszöröse. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával összefüggésben az uniós mechanizmus életmentő segítséget nyújtott a létrehozása óta legnagyobb és legösszetettebb uniós polgári védelmi művelet során. Több mint 80 000 tonna természetbeni támogatást juttatott el Ukrajnának és a szomszédos országoknak, mintegy 500 millió EUR értékben.

A Covid19-világjárvány korai szakaszában az uniós mechanizmus biztosította az első rescEU8 stratégiai egészségügyi készletfelhalmozást, amely Európa-szerte több ezer élet megmentéséhez járult hozzá. A világjárvány idején több mint 100 000, külföldön rekedt uniós polgár hazaszállítását tette lehetővé, és az uniós oltóanyag-stratégiával összhangban 40 millió oltóanyagadag szétosztását segítette elő világszerte 49 országban. Az uniós mechanizmus által biztosított kollektív európai szolidaritás lehetővé tette a 2022 nyarán bekövetkezett jelentős kontrollálatlan vegetációtüzekre való határozott reagálást: a mechanizmus keretében 38 uniós tűzoltási művelethez biztosítottak repülőgépeket és helikoptereket, továbbá közel 400 tűzoltó és 100 jármű mozgósítására került sor uniós zászló alatt, hogy életeket mentsenek, és megakadályozzák az európai erdők égését. Az uniós mechanizmus több mint két évtizede a tagállami erőfeszítéseket is támogatja és kiegészíti a katasztrófák megelőzése és a katasztrófavédelmi felkészültség területén. A változó kockázati környezetre való tekintettel ezeket az erőfeszítéseket fokozni kell. A hatékony megelőzésnek és felkészültségnek előretekintő, a polgári védelmi rendszeren túlmutató, a társadalom és a gazdaság különböző területeire kiterjedő forgatókönyveken kell alapulnia, amelyek kulturális örökségünkkel is foglalkoznak. Az EU-t érintő kockázatok összetettsége és egymástól való függése rámutat arra, milyen fontos azonosítani a kritikus ágazatokban fennálló sebezhetőségeket, előre jelezni a veszélyeket és fenyegetéseket, illetve megerősíteni a közös fellépést a katasztrófák hatékonyabb megelőzése és az azokra való jobb felkészültség érdekében.

English version full-text

Hungarian full-text

Available versions:

• BG
• ES
• CS
• DA
• DE
• HR
• IT
• LV
• LT
• HU
• MT
• NL
• PL
• RO
• SK
• FI
• SV